Diéta az emésztőrendszer funkciózavara IBS esetén

Az irritábilis bél szindróma a gyomor-bélrendszer funkcionális rendellenessége. Jellemzői a hasi fájdalom, a puffadás, a székletürítés zavara (hasmenés, székrekedés vagy a kettő váltakozása) és kellemetlen diszkomfort érzés. A betegség hátterében lévő szervi vagy laboratóriumi rendellenességet részletes vizsgálatokkal sem lehet igazolni.

Általában fiatal korban kezdődik. Leggyakrabban 20–50 éves életkorban, de előfordul a fiatalabb korosztályban is. A visszatérő hasi fájdalmat panaszoló gyerekek között sem ritka a későbbi IBS-es beteg. Idősebb korban is előfordul, bár ebben az életkorban már az organikus kórképek előfordulása a gyakoribb. A betegség előfordulása nőknél kétszer annyi, mint férfiaknál. A tünetek periodikusan és visszatérően jelentkeznek.

Jellemző tünetek:

A hasi fájdalom vagy puffadás, feszülés, ami sürgető székelési ingerrel járhat, a széklet híg és nyálkás, székelés után oldódik a panasz, de gyakran elégtelen kiürülés érzete marad vissza. Hasmenéses panaszoknál a széklet nem véres, a székelési inger gyakran közvetlenül az étkezés után jelentkezik, éjszaka sosem kelti fel a beteget, reggel viszont gyakran visszafordulásra kényszeríti a munkába indulót. A betegség székrekedéses formájában a hasi görcsök, puffadás mellett napokig nincs széklet, a kellemetlen hasai tünetek állandósulnak.

Mire irányul a kezelés?

  1. Fontos a megfelelő orvos-beteg kapcsolat kialakítása.
  2. Étkezéssel, életmóddal kapcsolatos ajánlások ismertetése.
  3. A gyógyszeres kezelés a tünetek megszüntetését célozza meg.
  4. Segíthetnek a pszichoterápiás kezelés különböző formái.

Az fent összefoglalt kórképek étrendi előírásaira nincs általános szabály. Mivel a betegség többféle tünettel járhat együtt. Egységesen követendő diétát nem lehet előírni, hanem a beteg állapotához és érzékenységéhez kell alkalmazkodni az étkezésnek. A diétát alapját az egyéni tűrőképesség határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a beteg étrendje megközelítse meg az egészséges ember étrendjét. Arra azonban figyelni kell, hogy van-e hasmenés vagy székrekedés.

Sok esetben megfigyelhető valamilyen táplálék-alkotórész iránti túlérzékenység. Fontos, megfigyelni, hogy melyik ételek váltják ki vagy fokozzák a panaszokat, mert ez segít az étrend kialakításában. A panaszt okozó élelmiszert lehetőleg teljes egészében ki kell iktatni az étrendből.

Székrekedéses állapotban előnyös a növényi rostokban gazdag táplálékok fogyasztása. A rostbevitel fokozatos emelésétől jó eredmény várható. Naponta kis adagokban történő növeléssel lehet segíteni a szervezet alkalmazkodását, különben a rostok emésztési panaszokat, puffadást okozhatnak. Kíméletes módon növelhető a rostbevitel teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekkel, péksüteményekkel, vagy az ételek étkezési korpával való dúsításával. Az ételekbe kevert étkezési korpa vizet köt meg, hígítja, savanyítja és növeli a béltartalmat, gyorsítja a béltartalom haladását, csökkenti a vastagbélen belüli nyomást, ezáltal a bélfal feszülését. Naponta 1–2 evőkanál búzakorpa elegendő, de napi 4–6 evőkanálig is lehet emelni az adagot. A hatás több nap után alakul ki, átmenetileg a puffadásos panaszokat fokozhat. Előfordul, hogy a korpa nem segít a panaszok enyhítésében. Ilyenkor érdemes más rostban gazdag ételt (pl. müzli) is megpróbálni. A magasabb rostbevitelt több gyümölcs és zöldségféle fogyasztásával is elérhetjük.

A rostfogyasztás mellett fontos a napi folyadékfogyasztás 1,5–2 literre való növelése, amit 6–8 részletben ajánlott elfogyasztani

Puffadás, teltségérzés, nagyobb mértékű gázképződés, fájdalom esetén célszerű a rostfogyasztást néhány napig csökkenteni. Ha egy zöldségféle fogyasztása okozza a panaszt, akkor azt a továbbiakba ne fogyasszuk. A hüvelyesek, káposztafélék, uborka, hagyma, szilva, banán, mazsola, teljes kiőrlésű gabonák, magas laktóztartalmú ételek, mesterséges édesítőszerek fokozhatják a gázképződést.

Az erősen irritáló hatásúak lehetnek csípős fűszerek. Kávé, tea, alkoholos italok fogyasztását csökkenteni vagy kerülni kell, és a szénsavas italok sem ajánlottak.

A hasmenéses időszakokban az étrend kialakítása ezeknek a panaszoknak megszüntetésére irányul. Jó hatású a rizsnyák leves, erős fekete tea, vizes kakaó, vagy a főtt rizs, a burgonya, a sárgarépa, a dara, a főtt tészta, a kétszersült, a háztartási keksz. A tejet és a tejes ételeket, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket, olajos magvakat heveny hasmenéses időszakban kerülni kell. Amint enyhülnek vagy megszűnnek a panaszok el lehet kezdeni újra a rostbevitelt hámozott, főtt almával. Szükség lehet a bélbaktériumok pótlására is, amelynek legjobb módja az erre a célra gyártott gyógyszertári készítmények valamelyikének fogyasztása. A panaszok megszűnése esetén a bélflóra helyreállítását természetes módon élőflórás joghurttal, kefirrel is végezhetjük

Hasonló cikkek

error: Védett tartalom!