A testünkben lévő verejtékmirigyek felelősek hőháztartásunk szabályozásáért, ezzel is segítve a szervezetet, hogy a forró nyári hónapokban se melegedjen túl. Fizikai aktivitás vagy mozgás hatására kánikulai napokon akár napi 10 liter vizet párologtatunk el, míg a hidegebb, kevésbé aktív téli napokon fél litert.
Az emberi test megfelelő hőmérsékletének szabályozásában a verejtékmirigyek játszanak szerepet. A szervezet az izzadás révén párologtatja el a vizet, így hűti le a testet. A 2-4 millió verejtékmirigy többsége a hónaljban, a talpon, a tenyéren és a homlokon található. A kellemetlen testszag okozói nem a hőháztartás szabályozásában részt vevő verejtékmirigyek (ezek tiszta, szagtalan folyadékot állítanak elő), hanem az ún. apokrin mirigyek. Mikor az utóbbiak által kibocsátott verejték kölcsönhatásba lép a bőrön lévő baktériumokkal, gyakran kellemetlen szag keletkezik.
Az izzadás mértéke évszaktól, kortól, nemtől fizikai aktivitástól és táplálkozástól függ. Egy sportoló például egy óra alatt akár 3-4 liternyit is verejtékezhet edzés közben. A szervezet napi folyadékigénye 2,2 -2,9 l, kánikulában ennek kb. 3- szorosa. A fűszeres, csípős, forró ételek, koffein tartalmú italok fokozzák az izzadást, a nagyobb víztartalmú zöldségek és gyümölcsök segítenek a víz és ásványi sók pótlásában.
A hyperhidrosis az izzadás kóros formája. Ilyenkor a fokozott verejtékezés során az érintett, a normál hőegyensúly fenntartásához szükséges izzadságmennyiség négy-ötszörösét párologtatja el. Az esetek 1-5%-ban fordul elő elsődlegesen, nincs mögötte más betegség vagy gyógyszeres kezelés.
Tenyér- és talpizzadással összefüggő formái már gyermekkorban megjelenhetnek. A hyperhidrosis másik formája a túlzott hónalj izzadás, ami általában serdülőkorban jelenik meg. A tünetek szimmetrikusak, mindkét oldalon megjelennek, de alvás közben eltűnnek. Az esetek kétharmadában családon belüli felhalmozódás is megfigyelhető. A túlzott izzadás más bőrbetegségekhez vezethet pl. ekcéma, gombás és bakteriális felülfertőződés, mivel ezek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a folyamatosan nedves bőrön.
A kóros izzadás mérsékelhető alumínium-kloridot tartalmazó helyileg alkalmazható készítményekkel, melyek bőrre kerülve elzárják a verejtékmirigyek kivezető csatornáit. (Használatuk száraz bőrön, este vagy éjszaka ajánlott.). A botoxkezelés szintén blokkolja a verejtékmirigyek működését. Mivel használatuk csak a bőr kis felületén történik nem befolyásolja a hőegyensúly szabályozását.
A csecsemők verejtékmirigyei éretlenek, ezért meleg környezetben hajlamosabbak az elzáródásra. Az elzáródás következtében apró vörös “hőkiütéseket”, úgynevezett miliákat okoznak a fejen és a testen. Szellős pamutruházat viselésével a tünetek néhány napon belül maguktól eltűnhetnek.
Fokozott izzadás esetén felnőtteknél nagyobb valószínűséggel fordul elő a heliotrop (elszíneződés és hámlás). A heliotróp hámlás okozója egy normál esetben a fejbőrön élő gomba, amely elszaporodik és megtelepszik a törzsön és a háton. A napfény hatására világos foltokat képez. A panaszok helyileg alkalmazott készítménnyel kezelhetők.
Forrás: https://semmelweis.hu/mediasarok/2021/07/27/akar-tiz-litert-is-izzadhatunk-egy-aktivitassal-toltott-kanikulai-napon/elrésé20210812)
