Fertőzéses (vírusos, bakteriális) eredet gyanúja esetén a köptetők és a köhögéscsillapítók fontos elemei a terápiának. Azt, hogy a köhögés csillapítására, vagy a letapadó hurut oldására van-e szükség (esetleg mindkettőre), a köhögés eredete és jellege határozza meg. Az akut felső-légúti fertőzések gyógyulásához jelentősen hozzájárul, hogy a légutak megtisztuljanak a benne termelődő és pangó váladéktól.
Produktív köhögés esetén a cél a váladék elfolyósítása, így kiürülésének, felköhögésének megkönnyítése. Köhögéscsillapító készítmény legfeljebb éjszakára adható abban az esetben, ha a folyamatos köhögés lehetetlenné teszi a páciens alvását, pihenését. Aki viszont száraz, fullasztó, kínzó ingerköhögéstől szenved, annál mindenképpen indokolt a köhögéscsillapítás.
Gondolatok a köhögésről
Télen, kora tavasszal gyakoriak a felső légúti megbetegedések, és ezek kísérő tünete: a köhögés. A köhögés fontos reflex, a légzőrendszer védekező mechanizmusa. Célja a légutak megtisztítása a szennyező, irritáló anyagoktól, pollenektől.
A szezonális vírusfertőzések, köztük az influenza okozta akut felső légúti gyulladások mellett idült hörghurut, légúti allergia, asztma, de akár orrpolip is okozhat köhögést. Náthában és a hozzá szinte mindig társuló melléküreg-gyulladásban a termelődő és felhalmozódó váladék lecsorgása provokálhat köhögést, irritálva a garat hátsó falát. A köhögés hátterében légzőrendszeren kívüli okok is állhatnak, mint pl. pangásos szívelégtelenség, reflux-betegség vagy neurotikus eredet.
A teljes cikk a Gyógyszerészek Lapjában olvasható.
